Az őrbottyáni betlehem megújítása

Több hónapos előkészületi munka eredményeképpen megújult a település betlehemi installációja.

 

A város e karácsonyi dekorációjának magvát képező, 14 darabos szoborcsoportjának figurái több helyen sérültek az idők során, így ezek javítása mostanra igencsak esedékessé vált. Úgy véltem, hogy egyúttal a jelenetet magába foglaló környezet színvonalát is lehetne emelni, így e cél érdekében javaslataimmal megkerestem Őrbottyán polgármesterét. Az elképzeléseimet bemutató látványtervek megvalósításához az önkormányzat jóváhagyása mellett több helyi intézmény és magánszemély is támogatást nyújtott.

A szobrok letisztítását követően a mechanikai, illetve festési sérüléseiket javítottam, majd viaszos felületkezeléssel láttam el őket. A környezetüket alakító elő-, és háttérgrafikákat megfestettem, valamint a napkeleti bölcsek ajándékait ismertető interaktív mellvéd részleteit kidolgoztam. A grafikai és asztalos munkák elkészítését követően az installáció helyszíni összeállítását a város műszaki szervezete végezte a személyes közreműködésem mellett.

Az ünnepek elteltével a megszépült betlehem elemei gondosan lebontva és elcsomagolva várják majd a következő adventet, hogy újra örömet okozhassanak minden őrbottyáni számára. Betlehem 

Amikor Lehner Ödön, Pártos Gyulával elkészítette a Kecskeméti Városháza terveit, nem egy lelketlen közintézményt alkotott, hanem egy egész városnak a házát, amely megjeleníti a közösség múltját, értékeit, ambícióit. A kecskemétiek magukénak érezhették az épületet, hiszen számos díszítő elemének sajátos elnevezést adtak: kakastaréj, hernyó, kígyótojás…, az épület ormán büszkén álló alakot pedig kedves közvetlenséggel Árpádka-ként emlegették. Ez a személyesség, ez az emberi viszonyulás alapvetően meghatározta az én hozzáállásomat is, az épületben helyet kapó kiállítás  tervezésekor.

A városháza forma és motívumkincséből merítve alakítottam az installációkat, igyekezve ezzel is rámutatni e díszítmények jelentőségére. A történelmi múlt középkorig visszanyúló kezdetét az éjszakában fénylő csillagok szimbolizálta teremben ismerhetjük meg, amelyből a török kor holdvilágos atmoszférájú helyiségébe jutunk, ahonnét a város ragyogó, napsütötte fénykorát megjelenítő térbe léphetünk. A helyiek, Kecskemét felvirágozását megalapozó, szorgalmára a méhecskés oszlopfő utal, a ház virágmintáiban, egyéb díszítményeiben, történelmi nagyjaink ábrázolásaiban a kulturális illetve nemzeti hovatartozás tükröződik.

A Kecskeméti Városháza épületénél a zene nem csak kőbe zárt formában jelenik meg, hanem hallható módon is, híres harangjátéka révén. A felcsendülő dallamok Kodály Zoltán életművére és helyi kötődésére irányítják figyelmünket. Katona József Bánk bán-ja, Mikszáth Kálmán Beszélő köntös-e, a helyi művészeti, gazdasági, sport élet kiemelkedő eredményeket felmutató ágai mind ugyanannak a városnak a sokszínűségét példázza.

A kecskeméti “tündérpalota” impozáns makettjéről  itt tekinthető meg  egy werkfilm, melyet a kiállítás grafikai terveivel együtt a Pazirik Kft. készített.

A tárlat kurátorainak vezetésével évekig zajlott az a csapatmunka, melyben az installációk tervezőjeként vettem részt. A számtalan bemutatásra szánt tartalmi elemet három fő téma köré csoportosítva öntöttük formába. A barokk palota építészeti értékeinek megszemélyesített tanúja az a bolond figura lett, akinek az ábrázolása a rekonstrukciós munkálatok során került elő.

A palota története szorosan összefonódik egykori tulajdonosának és lakójának, Padányi Biró Márton püspöknek az életével és tevékenységével. A tehetséges egyházfi felívelő, majd derékba törő karrierjének történetét, valamint a sümegi plébániatemplom megszületésének körülményeit mutatja be a kiállítás második rétege.

Végezetül annak a barokknak és rokokónak az eszmeiségét és eszköztárát igyekeztünk minél szemléletesebben megjeleníteni, amely átfogó korstílusként meghatározója volt a 17-18. századnak. A lenyűgöző látványosságok, illuzionisztikus ábrázolásmódok iránti lelkesedés közös jellemzője a barokk korban, illetve a napjainkban élő embereknek, azzal a különbséggel, hogy régen ezek megteremtésére és élvezésére a mostaninál sokkal korlátozottabb lehetőség volt.

Az installációk és kiegészítő belsőépítészeti elemek tervezésekor a tartalmi és arculati szempontokon túl tekintettel kellett lenni az üzemeltetés, valamint a műtárgyvédelem részéről támasztott követelményekre is. Öröm és büszkeség a számomra, hogy részese lehettem ennek a csapatmunkának, melyet e szakmai kitűntetéssel díjaztak. Mennyei ügyek című állandó kiállítás

A Békéscsabán most újra megnyílt Munkácsy emlékház küszöbét több mint három éve léptem át először, hogy a tervezés és a felújítási munkálatok előtt felmérjem és dokumentáljam a berendezését és páratlan festmény kollekcióját. Nagyon szívmelengető és takaros kisnemesi kúria ez, felkeresését mindenkinek csak ajánlani tudom.

Szinte egyedül álló a tekintetben is, hogy bútorzata eredeti. A falakat díszítő 21 darab Munkácsy festmény pedig igazán unikális helyszínné teszi az emlékházat. A megújult kiállítás  ezeket az értékeket kiemelve, a kúria és a festőfejedelem történetét élmény szerűen bemutató elemekkel gazdagodott. A színek, burkolatok, kárpitok megújításával belsőépítészetileg is friss, harmonikus környezetet hoztunk létre a kiállítási műtárgyak és a kiegészítő bútorok, installációk számára.

Az épület szobáinak berendezése többnyire az eredeti funkciókat követi és ezekhez illesztve helyeztük el a kiállítás tematikai egységeit. A zöld szalon, amelyben most a cukrászda vendégtere került, restaurált mennyezeti díszítőfestésével, valamint a kúria parkját megörökítő korabeli festményekkel hívja fel magára a figyelmet. Az épület térsorából kimaradt hálószobára itt egy, a hagyatékban talált ágy fejvég bemutatásával utaltunk. Így mostantól az ide látogatók a zöld szalonban sütizhetnek, kávézhatnak is, a pincében pedig a csabai kolbászda finomságaiból válogathatnak.

Ez évben utoljára gyűltünk össze Nádasdladányban azokkal a kollegákkal, akikkel az épület felújítása kapcsán tervezett megújuló enteriőrök megvalósításán dolgozunk. Az építészeti rekonstukciós munkálatok a befejezésükhöz közelítenek, egy-két simítás maradt csupán hátra. Akik korábbról ismerik a kastélyt, azok számára talán a most helyreállított télikert és a gyönyörűen kivitelezett alagsori területek fogják a legszembetűnőbb változást jelenteni. Ugyanakkor a lenyűgöző könyvtár is restaurálva lett, ami a páratlan ősök csarnoka mellett az épület másik, eredeti berendezésével rendelkező impozáns termeként lesz látogatható. Megújultak a történeti terrazzo burkolatok, belsőépítészeti ornamentikák is és mindezekben már most a restaurált csillárok fényénél lehet gyönyörködni.

Az enteriőrök berendezése még csak ezután következik majd, de az általam tervezett tapéták már a falakon vannak és a látványuk visszaigazolja a korábban megfogalmazott szándékainkat. Kiindulópontként a kastélyról fennmaradt archív fényképek szolgáltak, azok alapján kerestünk a tudor-stílust megidéző épület atmoszféráját visszaadó megoldásokat. Több teremben a ház keletkezésének korában élő és alkotó William Morris ikonikus tapétáiból választottuk ki a falburkolatot, de ahol szükségét éreztük, ott az ugyancsak angol hagyományokra építkező, nagy múltú Farrow and Ball,  és Sanderson termékei közül válogattunk.

Az épületbejárást követően lelkesen nézek a jövő évi folytatás elébe: minden ok megvan rá, hogy szép végeredményt várhassunk!

Ünnepélyes keretek között avatták fel Kajárpécen az Újtelep utcai parkban a közösség I. világháborús emlékművét, amelynek megvalósulását az Önkormányzat mellett az Első világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatta. A gránit installáció kiegészítéseként a park ezen részét díszburkolattal láttuk el, az utcáról való megközelítését pedig vasúti talpfákból épített lépcsősorral oldottuk meg.

Kajárpéc lakossága hűen őrzi történelmi, kulturális örökségét, így amikor felkérést kaptam az emlékmű megtervezésére, annak koncepcióját egyértelműen erre az erős lokálpatriotizmusra akartam alapozni. Mivel a Nagy Háború idején a falu még két különálló település volt, ezért az installáció két külön kőtömbből áll, amit az emlékezés virágai számára kialakított koszorútartó kapcsol össze. Ugyanakkor egyé formálja őket a falu elrekvirált harangjainak a kőtömbökből hiányzó, töredékes formái is, melynek sziluettjeit bronzszalag élzárással láttuk el. A felületekre felkerültek a életüket vesztett katonák nevei és a híres katonanóta strófái: „…feladom a levelem a postára…” . Az igazán személyes jellegét és érzelmi töltetét ugyanis az adja az emlékműnek, hogy  a kajárpéciek által őrzött hadi képeslapokból, katonai iratokból, fényképekből készített válogatást jelenítettem meg az installáción. Ma is jól olvashatóak ezek a kézzel írott  híradások, amiket üveglapokba égetett grafikai eljárással tettünk maradandóvá és megtekinthetővé mindenki számára.

A PH-Idea, az emlékmű tervezésen túl, annak megvalósítására is megbízást kapott, így a helyi önkormányzat közreműködésével a teljes kivitelezést lebonyolítottuk.

Sopron egyik legizgalmasabb műemléképületébe, annak teljeskörű rekonstukciós terveinek részeként, interaktív tárlatokat terveztünk. A tulajdonosi szándékkal egybecsengő kurátori irányítással, hosszas egyeztetések kíséretében bontakozott ki a most leadott belsőépítészeti tervdokumentáció anyaga.

A hely egészen a római korig visszamenőleg hordoz emlékeket:  a falakba beépülő gótikus töredékeken túl a középkori lakótorony maradványai és a házhoz tartozó sikátor igazán kivételes adottságoknak számítanak. Így maga a ház is bemutatandó kuriózum, ezért az építéstörténeti értékek jelentik a kiállítás első rétegét.

Ebben az évszázadokon átívelő történelemben a barokk korszak a meghatározó, hiszen ekkor nyerte el a palota a ma is látható karakterét. A lépcsőház vaskapuja, eredeti szobrai, az első emeleten található mennyezeti stukkók, freskók, kályhák és az országos szinten egyedülálló épségben megmaradt porcelán kabinet helyreállítását követően a ház visszanyeri eredeti pompáját. Az impozáns teremsorok életmód kiállításnak adnak majd otthont, amely egy báli rendezvény epizódjain keresztül kalauzolja végig a látogatót.

A második emeleti terek, amelyek a múltban a cselédség számára kialakított dísztelen lakhelyül szolgáltak, a Páneurópai pikniket bemutató kiállításnak adnak majd otthont.

A tervek szerint a palota földszintjén fog helyet kapni a pénztár, ruhatár, múzeumshop, a néhai istálló pedig izgalmas hangulatú presszóként születik újjá. A palota rekonstrukciós építészeti terveit az Archi.doc Kft. készítette.