Az Építész Közlöny 2024. decemberi számában jelent meg “Kastély, park és örökség: A Nádasdy-kastély felújításának sikertörténete” címmel közösen szerkesztett összefoglalónk, melynek a belsőépítészeti, kiállítástervezői vonatkozásairól, általam fogalmazott teljes írásom az alábbiakban olvasható.

Nádasdy Borbála a Nádasdladányi kastély felújítása kapcsán adott interjújában* úgy fogalmazott: azt szeretném, ha a látogatók, akik belépnek a kastélyba, egy kicsit átérezzék a családunk „lelkiségét” (…) nem csak az a fontos, hogy mit kaptunk az őseinktől, hanem az is – sőt a legfőképpen az – hogy mit adunk tovább az utódainknak. Hazánk egyedülálló szépségű és méltán közkedvelt Tudor-stílusú kastélyának belsőépítészeti koncepciójában, visszatükröződik ez a szándék: az épület megmaradt, illetve helyreállított eredeti burkolatai, berendezési tárgyai és az azokat kiegészítő korabeli bútorokból, tárgyakból álló gyűjtemény köré, mindezeket összerendező és egységbe foglaló miliőt igyekeztünk teremteni, melyben kortárs elemek is megjelennek. Az épület belső tereit a földszinten két ponton érintették rekonstrukciós beavatkozások. Visszaépítésre került a télikert, amit még a Nádasdy család bontatott el a háború előtt, valamint a grófi írószoba helyreállításával kialakításra került egy vetítő szoba is, amelyben az építés-, és családtörténeti információkon túl a Nádasdyak, valamint otthonuk filmművészeti vonatkozású érdekességeibe is bepillantást nyerhetnek a látogatók. Belsőépítészeti és kiállítástervezői szempontból három nagy feladatkör összehangolt ellátására volt szükség. Feladat volt a belső terek falfelületeinek, burkolatainak megtervezése a textilekkel és kárpitokkal összehangolt módon. A replikákkal és új beszerzésekkel kiegészített meglévő berendezési és műtárgyak elhelyezése a kurátori iránymutatások alapján. Valamint a kiállítási tartalmat hordozó mobil installációk és funkcionális bútorelemek megtervezése.

Az enteriőrök karakterét a tapétázott falak jelentősen meghatározzák. Zömében a kastély építésének korszakában alkotó angol művész, William Morris  manufakturális technológiával gyártott tapétái közül válogattunk, ám helyenként a szintén nagy múltra visszatekintő angol Farrow & Ball, valamint Sanderson cég termékei kerültek a falakra.  A nagyszalon Morris tapétáját (Brer rabbit) látványos bordűrökkel (Deer & Rabbit) kereteztük. Utóbbiak a viktoriánus tervező, Walter Crane  munkái. A két külön tervezőtől származó elem, mintájában és színtónusaiban is harmonikus összhangban áll egymással. A kastély földszinten bemutatott helyiségei közül a vadászreggeliző különleges, terrakottás árnyalatú kifestését az előzetes falkutatás során előkerült pigment maradványokhoz igazítva határoztuk meg. A korábban okkersárgára mázolt nyílászárók és csatlakozó lábazati kazettás burkolatok testes csokoládébarna színű festést kaptak, amely a különböző színállású tapéták mindegyikével jól működik és a flóderezett ajtóktól sem üt el látványosan. Az enteriőrök lakájosságát és pompáját a gondosan megválasztott függönyök, kárpitok és szőnyegek fokozzák. Érdemes egy-egy pillantást lefelé, a helyreállított mozaikberakásos terrazzo padlóburkolatokra is vetni, amelyek alapján terveztük meg az emeleten található grófi hálóból nyíló fürdőszoba burkolatát is.

A kastély rendelkezésre álló berendezési és műtárgy állománya számos értékes darabbal gazdagodott, illetve újult meg a restaurátorok szakértő munkájának köszönhetően. Festmények kerültek vissza eredeti helyükre, többek között megújult egy 19. századi  hárfa és az ebédlő kályhája is régi pompájában díszeleg. A bútorokat a helyreállított funkciójú helyiségek igényeinek megfelelően válogattuk össze, a Nádasdyak idejéből megmaradt eredeti daraboknak kitűntetett szerepet szánva. A kávézóként is működő ebédlőbe kerülő garnitúrát kiegészítendő, annak stílusát idéző asztalokat, székeket gyárttattunk. A könyvtárban pedig az interaktív eszközökkel felszerelt íróasztalt az archív fényképábrázolások mellett egy korabeli tervrajzrészlet segítségével terveztük újra. (Érdekességképpen a könyvtárban található egy kis asztalka is, amelyre munkánk során parlamenti asztalkaként hivatkoztunk. Egy ezzel minden részletében megegyező kisbútor látható például a Károlyi Gyula kormányának alakuló üléséről készített 1931-es fotográfián is.) A többi terem berendezésével kapcsolatban ugyanúgy elmondható, hogy az 1930-as években készült fényképek adták a támpontot és az inspirációt. Ezek alapján döntöttünk a rendelkezésre álló lámpatestek elhelyezéséről is. Szerencsére és mert a méretei megakadályozták az elvitelét, az Ősök csarnoka kovácsoltvas csillárjai eredetiek a hozzájuk tartozó falikarokkal együtt. A könyvtár csillárjai a felújítási munkák alkalmával készített rekonstrukciók. A többi lámpatest az épületben elhelyezett gyűjtemény darabjai, valamint új, kereskedelmi beszerzésű függesztékek. Utóbbiak anyaghasználata és formai kialakítása gondoskodik arról, hogy belesimuljanak környezetükbe.

Nádasdy Ferenc kastélyában az Ősök csarnoka hirdeti az építtető múlt iránti tiszteletét.  Szeretett feleségének, Zichy Ilonának hűen ápolt emlékezetét példázza pedig az úrnőjét, annak korai halála miatt soha nem szolgáló női szalon kialakítása, fenntartása. Ugyanakkor az épületre jellemző, korabeli megmodernebb technológiák alkalmazása (légfűtés, vezetékes vízhálózat, villanyvilágítás, beszélőcső-rendszer) a tulajdonosok haladó, innovációra nyitott szellemiségéről árulkodik. A modernség az épület műszaki, gépészeti megoldásain túl tetten érhető a családtagok sportok és művészeti ágak terén megnyilvánuló érdeklődésében is. Mindez bátorítólag hatottak ránk az épületben elhelyezett kiállítás installációinak, illetve a kiszolgálótereinek tervezésekor. A nagyméretű, kontúrvágott síkokból felépített, grafikázott sakkfigurák felületein, tematikai egységekre bontva jelenítettük meg az információkat. A király a férfias, a vezér a nőies, családias, a futó a tudományos-művészeti témákat jelöli, míg a bástyán az építéstörténeti ismeretek, a huszáron a sport, vadászat, játék témák lettek feltüntetve. A gyalog az épület személyzetéhez kapcsolódó, üzemeltetési témákat mutatja be. Természetesen ezek a figurális elemek elsősorban esztétikai szempontból játszanak szerepet a maguk játékos és szoborszerű megformálásával; kerülni akartuk a tablós jellegű infófelületek alkalmazását. Ezen installációk kialakításkor tekintettel voltunk arra, hogy a kastély kedvelt filmforgatási, illetve rendezvényhelyszín. Így az elemeket könnyen mobilizálható kivitelűre terveztük. A körbejárhatóságuk helyett pedig inkább a körbe forgathatóságukat tettük lehetővé annak érdekében, hogy minél kevesebb hasznos teret foglaljanak el az enteriőrökben.  Anyag és színhasználatban a semleges választásokat részesítettük előnyben (víztiszta akril, gyöngyszürke bútorzat), amiket a Nádasdy címerről vett kék szín használatával variáltunk. A látogatók kényelmét szolgálják a majd minden teremben elhelyezett, egyedi terv alapján gyártott, kék és vörös bársonyszövettel behúzott, esztergált lábú kárpitozott padok. Tudatos döntés eredménye, hogy sem a kastély műkincsei, sem a kiállítás installációi nincsenek direkt módon megvilágítva. Hagytuk, hogy az általános világítás, az ablakokon beszűrődő fény változó hatásával együtt, természetes érzetet keltsen. Olyat, mint amilyenben az épület egykori lakóinak és vendégeinek lehetett részük.

* („A Nádasdyak mindig a szívükre hallgattak” Műemlék Kastély-, és vármagazin 2021.)